Szívdobogás

Van úgy, hogy térdre rogyunk a fájdalom alatt,

s ilyenkor lehalkítja szívünk a dobbanásokat.

Lehalkítja, csendre inti, hogy meg ne tudja más,

mily hangos volt benn a könnyes zokogás.

A szív kitartóan vigyáz a gyönge lélekre,

és reményt sugall belé, ha fogytán ereje,

hisz a szív már tudja, csak addig doboghat,

míg a lélek a halál felett győzelmet arat.  

A szív az igazi hős, a szív az igaz bátor,

mert ő nem fél az élettől, s nem fél a haláltól.

Csak dobog, csak dobog rendületlen hévvel,

törhetetlen kitartással, Isten kegyelmével.

Kun Magdolna