Ahogy az évek telnek
szívem csendesebb lesz,
s egyre jobban féli jövő idejét,
mert tudja, hogy
egyszer, fáradt dobbanása
már nem pergeti többé
az idő kerekét.
De addig gyermekeim
minden percet, órát
arra használok, hogy
veletek legyek,
és százszor és
ezerszer elmondjam majd azt,
milyen szép az élet,
mert ti léteztek.
Hisz ennek a világnak
valós szépségét
mindig, de mindig
szemetekben láttam,
azon szemekben,
melyek könnyként ragyognak
egy smaragdzöld színű
szelíd pillantásban.
Könnyek, amik az öröm
és áldás könnyei,
s amelyeknek értékét
mindig akként nézem,
hogy mit érnek majd
lelkemben akkor, amikor
fényalakom körvonala
fenn lebeg az égben.
Kun Magdolna
Csodás gondolatok Magdika...
VálaszTörlésSzeretettel - Miki
Szívszorító gondolatok Miki, egy anyai szívnek.
VálaszTörlésKöszönöm szépen!
Szeretettel.
Magdi