A versek és megjelölt fotók, Kun Magdolna saját alkotásai; A művek a szerző tulajdonát képezik, ezek egészének vagy részének másolása,terjesztése, publikálása, csak a szerző előzetes hozzájárulásával lehetséges. 1999./LXXVI/tv./1.§

2015. június 23., kedd

Némely napokon


Elgondolkodom némely napokon,
lesz-e olyan ki majd emlékezik rám,
ha csillag-úton járó messzi lábnyomom
a végtelen nagy kékben otthonra talál.

Elgondolkodom némely napokon,
becsülnek-e szeretteim érdemem szerint
akkor is, ha a könyörtelen élet-fájdalom
lebegő alakomra már nem von földi kínt.

Jó volna a fehér-fodros fellegekből látni
szomorú szemű gyermekeim mindennapjait,
s néhány másodpercre könnyesővé válni,
hogy lemoshassam arcukról a bánat árnyait.

Jó lenne a végtelenben összegömbölyödni,
fénylő holdként világlani sorsútjaikat,
s minden hűvös éjszakába beletündökölni
azt a meleget, mit csak egy anyaszív adhat.

Kun Magdolna

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése