Amit köszönök

Minden tavaszt megköszönök, minden napsütést,

mely rám tündökli még az élet melegét,

s megmutatja azokat a piciny csodákat,

amit az ember csak szívével láthat.

Én megköszönök minden percet, órát és napot,

amit a Jóisten keze jutalmul adott,

mert eljön az-az idő, mikor bárhogy szeretném,

nem ragyoghat rám ékes földi fény.

Én megköszönöm azt is, hogy barna hajamon

már ezüstderet csillant a közelgő alkony,

hisz oly sokan mentek el, kiknek sohasem lehet

szelíd szóval mondani, mily kedves öregek.

Én megköszönöm azt is, hogy sápadt arcomon

mély-ráncokat feszít az élet-fájdalom,

mert tudom, kiknek sorskönyvét vértintával írták,

mind elnyerik fenn a Jóisten  irgalmát.

Kun Magdolna