Van mikor minden út
a pokolba vezet.
Oda ahol megszokottak
az elfojtott könnyek.
Ahol a borzongató
kétség szíveinkbe mártja
sorsunk késpengéjét,
minek fáj a hasítása.
De aki nem adja meg
magát a pokol kínzásának,
az elejét veheti gátnak,
akadálynak,
mert az emberi akarat sok mindent legyőzhet,
azt is ami utat nyit
a démoni erőnek.
Csak hidd, hogy hős
vagy, kitartó és bátor,
ki nem fél, nem ijed meg
saját árnyékától,
mert szívének
vulkáni tüzes forrósága
még a pokol lángját is
hamuvá szitálja.
Ne add könnyen
életed, mert sosem tudható
merre fut, merre jár az a boldogság-hajó,
mely elvisz minket egy boldogabb világba,
oda hol szíveinket már nem lesz ami fájja.
Kun Magdolna
oda hol szíveinket már nem lesz ami fájja.
Kun Magdolna
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.