Mert féltelek

Utcákon, tereken fogom a kezedet,

mert féltelek, mert szeretlek,

s mert tudom,

nem tarthatlak magamnál örök életre,

ha sorskönyvünkben nem úgy lett meg írva,

hogy egy időben léphetünk majd

a halhatatlan nagy útra.

Ezért míg tehetem, fogom a kezedet,

és szorítom-szorítom, hogy ne lazuljon meg

az a szoros hurok, melynek erőssége

szívem és szíved élet-lüktetése.

Amíg szívem legmélyén

biztonságban tudom szeretetedet,

addig fogom és szorítom

mindkét kezedet.

Kun Magdolna