Mikor fájdalmaddal
magadra maradsz,
varázsolj lelkedbe illatos
tavaszt.
Varázsolj napfényt,
madárcsicsergést,
szerenádként
felhangzó dallamos zenét.
Mert csak általad
gyógyulhat a lelked,
az, amit már százan,
ezren megsebeztek.
S csak te magad
nőhetsz mindazok fölé,
kiknek megbántása a
szívedig elér.
Kun Magdolna
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.