Ha már nem leszek
más,
csak lelked naplójára
karcolt
szél-poros történet,
melyre néhány megsárgult
könnycsepp nehezül,
gondolj arra,
akárhogy megtörik a
múlt
szivárvány varázsa,
az átélt, megélt történet
szívben viselt éke,
arra a könnyes-szürke
napló-lapra,
mindaddig míg gondolsz
rám,
fényként rávetül.
Kun Magdolna
Nagyon szépek azok a történetek...
VálaszTörlésSzeretettel - Miki
Köszönöm szépen!
VálaszTörlés