Halkulóban

Ahogy a szív halkul bennem,

úgy halkul a szó is.

Már nem csicsergi madárdallal,

hogy tavasz közeleg.

Mert még mindig telet érez,

hóviharokat,

farkasordító, metsző hideget.

A szó a szívnek apró töredéke,

a nagy egészből egy kicsiny kis darab,

s mégis ez a kis darab is

ugyanúgy tud fájni,

mint mikor a nagy egész

ízekre szakad.

Kun Magdolna