A versek és megjelölt fotók, Kun Magdolna saját alkotásai; A művek a szerző tulajdonát képezik, ezek egészének vagy részének másolása,terjesztése, publikálása, csak a szerző előzetes hozzájárulásával lehetséges. 1999./LXXVI/tv./1.§

2015. február 9., hétfő

Gyermeket játszom


Azt játszom, mezítláb szaladok a réten,
s vidáman mosolygok, úgy, mint akkor régen,
mikor még a sárgult búzák égtetőig értek,
mikor még íze volt a cukrozott kenyérnek.

Azt játszom, virágzó cseresznyefán ülök,
s mint a kékszárnyú pillangó messzire repülök,
át a dombokon-hegyeken, kis patakokon,
óriási hegytetőkön, szikla-ormokon.

Azt játszom, anyám göndör hajam fonja,
s piros masni köt az elválasztott sorba,
majd homlokomra csókolja jó anyai szívét,
hogy mindig érezzem annak melegségét.

Azt játszom, hogy élek, és élni tanítok,
azokat kiknek szemeiben alkony-könny ragyog,
kik deres hajuk barnulását rég elfeledték,
kik tarisznyából ették a királyok étkét.

Azt játszom, hogy körülöttem mind az emberek,
jóságosak, kedvesek és érzőlelkűek,
mert az a kortalan szeretet, mit Isten adott nekik,
gyermekként él bennük egész halálukig


Kun Magdolna

2 megjegyzés:

  1. Csodálatosan szép ez a játék kedves Magdika! :)

    Szeretettel - Miki

    VálaszTörlés
  2. Köszönöm Miki!

    Szeretettel.
    Magdi

    VálaszTörlés