A versek és megjelölt fotók, Kun Magdolna saját alkotásai; A művek a szerző tulajdonát képezik, ezek egészének vagy részének másolása,terjesztése, publikálása, csak a szerző előzetes hozzájárulásával lehetséges. 1999./LXXVI/tv./1.§

2015. február 2., hétfő

Az utolsó napon


Egyszer eljön majd az a legutolsó nap,
mikor csillagfényt ragyog az imaáradat,
és könnyeink, mint guruló gyémánt golyócskák,
áttörik a kéklő égbolt felhőkapuját.

Egyszer majd egy nap, két puhán-puha kéz,
fagyott rögbe simítja a meleg érintést,
s azt a sok-sok földi csókot, sok földi ölelést,
mit szél-borzolt por hullat a síron szerteszét.

Egyszer majd egy nap, lelkeink fénnyé olvadnak,
hogy vakító éjcsillagként felsorakozzanak,
s mikor már minden egyes csillag megtalálta párját,
miénk lesz a boldog örökkévalóság

Kun Magdolna

4 megjegyzés:

  1. Ez bizonyára így történik majd...

    Szeretettel - Miki

    VálaszTörlés
  2. Gyönyörű! No persze ezzel semmi újat nem mondtam. :)

    VálaszTörlés
  3. Így fog történni, így kell történnie Miki!

    Köszönöm!

    Szeretettel.
    Magdi

    VálaszTörlés
  4. Megtisztelsz kedves Józsi :)

    Köszönöm látogatásod!

    VálaszTörlés