Magasba szárnyalva is
fogd a kezemet,
hogyha az élet
zuhanásra késztet,
biztonságban tudjam
ott a helyemet,
ahol szíved közelsége
adott menedéket.
Mert zuhanhat az
ember szárnyaszegetten
a legmélyebben
tátongó szakadékba is,
de amíg két kéz
védelmében hite töretlen,
nincs az a mélység,
mibe beleveszhetik.
Kun Magdolna
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.