A versek és megjelölt fotók, Kun Magdolna saját alkotásai; A művek a szerző tulajdonát képezik, ezek egészének vagy részének másolása,terjesztése, publikálása, csak a szerző előzetes hozzájárulásával lehetséges. 1999./LXXVI/tv./1.§

2014. december 5., péntek

Mama, bocsáss meg


Nem tudom mama viseled-e még,
a tőlem kapott pöttyös köténykéd,
melybe annyi, de annyi szeretet lapult,
mikor kócos fejem öledbe simult.

Nem tudom nálatok, hogy telik az ünnep,
a fenyőfák alatt rejtőznek-e kincsek,
apró emléktárgyak, régi kacatok,
amit szívetek szívünkbe hagyott.

Jó lenne látni szelíd arcodat,
ahogy mosolyba fonja a pillanatokat,
azokat, melyek ott ragyogtak bennünk,
mikor ég és föld között összeért a lelkünk.

Jó volna egy percre átölelni téged,
s újra érezni áldott melegséged,
majd gyengéden megfogni remegő kezed,
s csak ennyit mondani- Mama, bocsáss meg-

Kun Magdolna


2 megjegyzés:

  1. Ő soha nem is haragudott... Nagyon szép a megemlékezés...

    Szeretettel - Miki

    VálaszTörlés
  2. Igen, Miki, az anyák sosem tudnak haragudni, mert mindent megbocsátanak a gyermekeiknek. Köszönöm kedves szavaid.

    Szeretettel.
    Magdi

    VálaszTörlés