Nézem a fenyőt mama, kutakodva nézem,
s arcod keresem a díszek ék-fényében,
arcod, mit ez a sápadt idő homályossá
tesz,
hogy fakóságra ítélhesse régi énedet.
De bárhogy fakítja, minden hiába,
mert énedet a szeretet színnel táplálja,
s míg színnel fest a szív, és színnel a
szeretet,
a múlt élénksége sem halványulhat meg.
Tudod, mama, mikor megszürkül az emlék,
előveszem könnyeim, s kitisztul a festék,
mert a könny énednek azon ragyogása,
mivel nem bír az idő folytonos múlása.
Kun Magdolna
Te is tudod - vannak emlékek, amelyeken nem fog az idő!
VálaszTörlésSzeretettel - Miki
Vannak Miki, bizony vannak feledhetetlen szép emlékek,
VálaszTörlésmelyeknek múlhatatlanságát a szív fiókja őrzi.
Szeretettel.
Magdi