Bátorítom magam,
minden rendben van,
hisz szíved is tudja
még, az útja merre van,
és hangod sem
változott, az is biztató,
oly lágyan cseng,
mint a szép muzsikaszó.
De valahol mélyen itt
benn a lélekben,
zuhatagként tör elő a
kétség s félelem.
Az a félsz, hogy ami ma szilárd talpon áll,
holnap nem lesz már csak eldőlt kártyavár.
Tudom, a
legbiztosabbat is elveheti bárki,
hisz azt sem lehet
vérző bilincsekbe zárni,
mert a legerősebb
bilincset is feltöri a kéz,
ha felülnő a szívben
egy új és szebb érzés.
Kun Magdolna
Nagyon szép, nagyon biztató ez a versed...
VálaszTörlésSzeretettel - Miki
Köszönöm, hogy olvastál Miki!
VálaszTörlésSzeretettel.
Magdi