Vigyázd szívem, mert
némelyik helyen,
a nagy-nagy élni
akarás már életképtelen,
hisz bárhogy küzd az
idő ellen, minden hiába,
elkopik, elszakad az
erek hajszála.
Így a szív gyenge
lesz, verni sem úgy ver,
szabálytalan lesz
benn minden ütemjel,
még az is, ami annyi-annyi
hosszú éven át,
sorsával vívta a kemény
harc-csatát.
Vigyázd szívem, mert
én már nemigen tudom,
hisz akaratlanul is
ronccsá fájdítom,
és hiába noszogatom,
s hiába biztatom,
csak árnyékként követ
lépésnyomomon.
De tán te még erőt
adhatsz makrancosságának,
s az hinni tud érző
szíved biztató szavának,
mert a szív mindig,
de mindig azon szívre hallgat,
amelyiknek dobbanása
ütemébe olvad.
Kun Magdolna
Igazi csodás Magdikás gondolatok...
VálaszTörlésSzeretettel - Miki
Köszönöm a szép véleményt Miki!
VálaszTörlésSzeretettel.
Magdi