Úgy hervadok én is,
mint azok levelek,
melyek ősz-tájt a
fákról,
aszottan peregnek.
Így már nem mondhatom
többé
varázsos tükrömnek,
látod tükör, látod,
napról-napra szebb
leszek.
Csak annyit
mondhatok,
mikor belenézek,
köszönöm Istenem,
hogy megélhettem általad
pár boldogságos évet,
Mert aki felismeri az
élet
valódi csodáját,
és kellőképpen
értékeli mindazt
ami abban
van,
már elmondhatja
magáról
bármennyi év is telt el,
megtanult élni.
Néha könnyet ejtve,
néha magányt sírva,
ám mégis boldogan.
Kun Magdolna
Gyönyörűséges sorok Magdika...
VálaszTörlésSzeretettel - Miki
Köszönöm Miki!
VálaszTörlésSzeretettel.
Magdi