Amikor a mély-bánat
árnyékot vet rám,
és szívdobbanásom is
halkan muzsikál,
hozzád vágyom, mert
tudom, ha te átölelsz,
vélt fájdalmam már enyhülésre
lelt.
Hisz addig simogatsz,
addig szeretgetsz,
míg könnyeddé nem
teszed nehéz terhemet,
s míg nem érzem, karod
az a megtestesült béke,
mely igazi otthonom
biztos menedéke.
Kun Magdolna
Nagyon szép sorok Magdika...
VálaszTörlésSzeretettel - Miki
Köszönöm kedves szavaid Miki!
VálaszTörlésSzeretettel.
Magdi