Egész szívem adtam,
könnyel, fájdalommal,
mert hittem, jelenléted
újult erőt ad,
s az a sors-izzott tűzbélyeg,
mely többször ráégett,
ölelő karjaidtól hűs
érintést kap.
Egész szívem adtam,
hogy éreztessem veled,
a felével szeretni
sosem úgy lehet,
mint azzal a végtelen
érzésű kiteljesült szívvel,
melynek nagy egésze
egy életet temet.
Egész szívem adtam, keserv
éveimmel,
s vasbilincsként
hordott erős hűséglánccal,
hogy azt el ne téphessék
majd más idegen kezek,
lelket nem kímélő magabiztossággal.
Mindent odaadtam, mit
valós kincsnek véltem,
amiről sejtettem,
hogy tiszta fényt ragyog,
mert tudtam, jönnek
helyettem nagyobb fényességű,
félszívvel is hódító
álnok csillagok...
Mégis hiszem,
szeretni, csak egész szívvel érdemes,
szeretni, csak egész szívvel érdemes,
akkor is, ha belehal
az, aki így szeret.
Kun Magdolna
Csodaszép gondolatok.
VálaszTörlésSzeretettel - Miki
Nagyon köszönöm!
VálaszTörlésSzeretettel
Magdi