A versek és megjelölt fotók, Kun Magdolna saját alkotásai; A művek a szerző tulajdonát képezik, ezek egészének vagy részének másolása,terjesztése, publikálása, csak a szerző előzetes hozzájárulásával lehetséges. 1999./LXXVI/tv./1.§

2014. március 28., péntek

Egyre jobban félem


Mikor
rongyosra foszlik a februári tél
hópelyheket hullató köd-szürke kabátja,
egyre többet gondolok a messzi útról érkező
vándorló gólyákra.
S egyre jobban félem, megérem-e még,
hogy jövőre is megláthassam
azt a tavaszébredést,
mikor páros gólyák szárnycsapását
ragyogja be fénysugárral
a fehér felhők felett bújó
azúrt kéklő ég.

Kun Magdolna

2 megjegyzés:

  1. A madarak pedig mindig visszatérnek...

    Szeretettel - Miki

    VálaszTörlés
  2. Igen, a madarak mindig visszatérnek, akkor is, ha már
    odafentről nézzük a visszaérkezésüket!

    Köszönöm Miki!
    Szeretettel.
    Magdi

    VálaszTörlés

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.