Magadban sirass el
mindent, ami fáj,
hisz úgy sem látja
más, milyen mélyre ás
lelked mélyében a
csendes zokogás.
Csak némán hullasd
könnyed, ne ejts hangokat,
kik sértéssel bírnak,
ne sajnáljanak,
mert a sajnálat úgy
sem ad, oly erős vigaszt,
hogy feledtesse veled
a megbántásokat.
Ne mutasd szívednek
gyengeségeit,
mert azt törik meg
mindig, ki sosem vétkezik,
s csak azon tud átgázolni
az egész nagyvilág,
ki alázattal védi a
maga igazát.
Kun Magdolna
Nagyon, de nagyon igaz, minden egyes sorod!
VálaszTörlésKöszönöm kedves Józsi!
VálaszTörlésNagyon szép a vers Magdika...
VálaszTörlésSzeretettek - Miki
Köszönöm Miki!
VálaszTörlésSzeretettel.
Magdi
Lehet befelé zokogni...tudom.
VálaszTörlésA belső zokogás szorítja leginkább a mellkast drága Annaliz!
VálaszTörlésKöszönöm, hogy itt voltál.
Szeretettel. Magdi
Nagyon jó tanács a versed nekem,ha megengeded elviszem a honlapomra.Tetszenek a verseid,érthetőek,az élet fontos dolgaival foglalkoznak. Örülök,hogy itt lehettem szeretettel köszöntelek Magdi
VálaszTörlésKedves Magdika!
VálaszTörlésMegtisztelsz versem honlapodon való közlésével.
Nagyon köszönöm! Örülök, hogy így vélekedsz a verseimről. Köszönöm kedves látogatásod.
Szeretettel.
Magdi