Oly hosszú az éjszaka, ha a könnyek garmada
számolatlan hullik gyűrött párnánkra,
és visszafogott zokogásunk szívet tépő hangja
belehalkul fájdalmával a puha tollazatba.
Oly nehezen telnek el az órák és a percek,
mikor csalódott lelkünkre árnyak nehezülnek,
árnyak, melyek kilopják szemünkből a fényt,
hogy csak homály uralja színes íriszét.
Oly árván tud sírni a csalódottság bennünk,
mikor bakancs éllel tapossák élni való merszünk,
s mikor elhitetik velünk minden rendben lesz,
miközben hazugságtól teljes minden ígéret
Kun Magdolna
Versed és fotód egyaránt csodaszép.
VálaszTörlésSzeretettel - Miki
Köszönöm szépen Miki!
VálaszTörlésSzeretettel.
Magdi