Gyönyörű sors

Addig áldd a sorsod, míg van, ki átölel,

ki minden éj múltával veled ébred fel,

ki rád gondol nappal, neked visz rózsát,

s benned látja régvolt, büszke ifjúságát.

Addig áldd a sorsod, míg van, ki szépnek lát,

ki letörli arcodról a könnyek garmadát,

és csókot ad vigaszképp, szelíd ringatást,

hogy felleld benne szívének puha vánkosát.

Addig áldd a sorsod, míg nem vagy egyedül,

míg van ki két karodban, el-elszenderül,

hogy féltett kincsű álmait veled ossza meg,

mert tudja, álmodni is csak érted érdemes.

Kun Magdolna