Ilona

Neved dallama ma is olyan Mama,

mint a legszebben zenélő földi orgona,

mely folytonosan e szót visszhangozza,

Ilona-Ilona, Ilona.

Vinném virágot, de nincsen már hova,

mert elérhetetlen lett szíved otthona,

s ami elérhetetlen azt nem tudom átlépni,

így csak az emlékek, által tudlak felidézni

Ezért ma is éppúgy gondolok majd rád,

mint mikor magam előtt láttam arcod mosolyát,

s mint mikor reám emelted szép tekinteted,

melyben fellelni véltem a hálakönnyeket.

Tudom e pár gondolat eljut majd hozzád,

hisz szeretettel áttörhető az a másvilág,

mert a szeretet virág mely mindig arra hajlik,

ahol a köszöntő szavak suttogása hallik.

Kun Magdolna