Így emlékezz rám fiam!

Hadd maradjak szemedben ilyennek fiam,

ilyen fiatalos arcú, kedves tüneménynek,

aki a világgal is szembeszáll, ha kell,

azért, hogy bántalmak ne érjenek téged.

Így gondolj rám akkor is, ha őszezüst éveim

mély ráncokkal telítik majd fáradt arcomat,

s ha egykori énemből nem marad már más,

csak néhány elkószáló könnyes gondolat.

Ha így emlékszel rám, nem fog fájni az sem,

hogy túl hamar elszállnak felettem az évek,

s az sem, ha egy napon a fényes túloldalról,

zsebkendőm szorítva integetek néked

Kun Magdolna