Van egy ország,
meseország,
hol törvény írta
szent dolog,
az embereknek feledni
kell
a könnyet és a
bánatot.
Csak mosoly lehet
minden ajkon,
szívből jövő nevetés,
mely vidámsággal
árasztja el
meseország életét.
Van egy világ, egy
szép, új világ,
hol boldog minden ember,
ahol nem fájdítják
szíveinket,
ha ránk köszön a reggel.
S ahol minden titkos
kívánságunk
valósággá válhat,
még az is miről azt
hittük
csak mulandó
varázslat.
Most én is útra
kelek, én is indulok,
az sem baj, ha talpam
alatt éles kő ropog,
mert tudom, ha átlépem a mesék kapuját,
már nem fájdítja szívem földi gonoszság.
Kun Magdolna
már nem fájdítja szívem földi gonoszság.
Kun Magdolna
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.