A versek és megjelölt fotók, Kun Magdolna saját alkotásai; A művek a szerző tulajdonát képezik, ezek egészének vagy részének másolása,terjesztése, publikálása, csak a szerző előzetes hozzájárulásával lehetséges. 1999./LXXVI/tv./1.§

2012. szeptember 5., szerda

Feszítő fájdalom




Mikor a fájdalom, fulladásig szorít,
és érzi az ember, már küzdeni sem érdem,
jó lenne eltűnni láthatatlan nyomként,
hogy a megbántás szava soha el ne érjen.

Jó lenne elbújni messze a világtól,
egyedül lenni és csak sírni-sírni, sírni,
azt is kisírni, ami itt legbelül feszül,
s amivel a lélek sem tud harci csatát vívni,

mert, ha nagyon fájunk, menekülni kell,
mindegy hová, mindegy az, hogy merre,
csak egy a fontos, oly messze kerülni,
hogy senki ne tudja, léptünk hol keresse.


Kun Magdolna

2 megjegyzés:

  1. Nem tudom én sem helyes lépés-e, amikor úgy érezzük, el kell tűnni egy időre, de azt tudom, a csend mindig jót tanácsol.
    Örülök, hogy itt lehettem...
    Ölellek szeretettel, szaffy

    VálaszTörlés
  2. Drága Szaffy, van úgy, hogy néha az ember kényszert érez a futásra,
    de hiába, mert a fájdalom ott ered a lépés közvetlen nyomába.
    A csend valóban nagyon jó tanítómester…
    Köszönöm, hogy itt voltál.
    Szeretettel ölellek.
    Magdi

    VálaszTörlés