Az én imám...

Elég volt már Uram az e világi gonoszság,

elég, hogy az  ember-ember ellen fordul.

Elég, hogy a pénz mindenek felett áll,

s kinek nem adatik meg ezen átkos bűn,

utcán, téren, otthon nélkül koldul.

Elég már Uram a síró gyermekszemekben

bujdosó félelem, mi könnyalakot öltött,

és elég már látni az emberek ráncaiba bújt

áhított halált, minek kényszeres élettagadása,

milliónyi szívet, és beteg lelket gyötrött.

Elég már a sikoly, az éhség, a fájdalom,

a naponta ért sérelmek büszkén viselése,

elég, hogy nincs a világban egyetlen hely sem,

ahol az elfeledett becsületnek, szeretetnek,

méltó módon lehetne földi küldetése.

Elég volt, Uram, ebből a nyomorgó életből,

mely naponta küzd egy szebb és jobb világért,

s mely naponta hiszi, hogy túl fogja élni,

megalázva, meghajolva, elítélve, összetörve

azt, amit ma írott sorsa pellengérre állít.

Kun Magdolna