„Ahogyan
a kora őszi nap
rám szórta sugarát,
megpillantottam benne
arca vonalát,”
s tudtam, éreztem,
ő más, mint a többi,
mert ő görnyedt
vállán is
méltósággal hordja
azt a keresztet,
amit én már régen
leakartam
tenni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.