A versek és megjelölt fotók, Kun Magdolna saját alkotásai; A művek a szerző tulajdonát képezik, ezek egészének vagy részének másolása,terjesztése, publikálása, csak a szerző előzetes hozzájárulásával lehetséges. 1999./LXXVI/tv./1.§

2012. július 17., kedd

Mégis-mégis várlak mama!


 Tudom, hogy nem jössz Mama,
mégis-mégis várlak,
mint puha meleg kincset fogom a ruhádat,
és hozzásimítom arcom, hadd érezzem át
édes parfümödnek virágillatát.

Tudom, hogy nem érlek el bárhová is mennék,
hisz a távolságot nem győzheti néhány kicsi lépés,
de mikor este van, és csillagszemed látom,
átlátok Mama a fényes mennyországon.
Látom, hogy ott ülsz, és könnyeid hullatod,
hiába ölelnek gyöngyhajú angyalok,
neked csak értem fáj annyira a szíved,
értem ki visszasírja gyermekmeséidet.
Üres a ház Mama, üres nélküled,
a bútorok, az álmaim mind-mind eltűntek,
csak egy tőlem kapott rajz maradt a hófehér falon,
mely neked készült egy ünnepi napon.
Próbálom a hiányt ki nem mutatni,
de nem tudom Mama mert itt bennem valami
újra és újra feltépi a sebem,
azt, ami forratlan, mi nem gyógyul be sosem.
Tudod Mama amíg emlékemben élsz,
olyan mintha kettőnk között nem szűnne a lég,
s e lég újra hallatná hangod bársonyát,
melyben eggyé válik majd a föld és ég-világ.

Kun Magdolna

2 megjegyzés:

  1. Drága Szaffy!
    Ők voltak azok, akik feltétel nélkül, önzetlenül szerettek bennünket.
    Hiszem, hogy találkozni fogunk velük odaát.
    Köszönöm kedves látogatásod.
    Szeretettel ölellek.
    Magdi

    VálaszTörlés