Túl kellene élni...

Túl kellene élni, ami arcul csapott párszor,

amibe belehalt a szív és belehalt a mámor,

ami kérés nélkül jött és kérés nélkül szaladt,

ami tenyérnyi bűntől áradattá dagadt.

Túl kellene élni azokat a bántó szavakat,

amik eltemetett érzés alól kiszabadultak,

amik egyenes út helyett görbülethez értek,

elveszítve így a biztos menedéket.

Túl kellene élni szabályt, törvényt, tétet,

a könnyeket bujtó hűvös emberséget,

mindazt, ami megalázó helyzeteket hoz,

ami szerelmet, kacajt, örömet oroz.

Vers:Kun Magdolna