Repülj madár, repülj,
egészen a napba,
s aztán gyere hozzám vissza.
Csókolj árva
fénysugarat
gyönge ajkaimra.
Attól újra erős lesz lelkem,
és csendesül bennem
az érzés mély
haragja.
Kun Magdolna
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.