Hervatag koszorú...

Mindennap temetünk, mindig csak temetünk,

érzéseket, embereket, jövőt, jelent, múltat.

Egyszervolt létünk is, csak hervatag koszorú,

melyre már a születés is holt könnyeket hullat.

Mindig csak siratunk, fájunk és szenvedünk,

ezer halált kivédünk, de csak egybe halunk bele,

abba az egyetlenbe, amit már nem él túl a szív,

mert győzni fog felette a bánat ereje. 

Kun Magdolna