A versek és megjelölt fotók, Kun Magdolna saját alkotásai; A művek a szerző tulajdonát képezik, ezek egészének vagy részének másolása,terjesztése, publikálása, csak a szerző előzetes hozzájárulásával lehetséges. 1999./LXXVI/tv./1.§

2012. június 16., szombat

Egyedül...


Sokszor átéljük milyen egyedül,
milyen, mikor mindenki ellenünk szegül,
mikor ember, s barát fényévekre jár,
mikor senki nincs, aki haza vár.

Mikor lődörgünk a semmi közepén,
s bolond szívünk semmit, semmit nem remél,
mert elveszett önbizalmunk rongyokra szakadt,
amit nem foltoz már be az önnön-akarat,

hisz, kit száműz magától eszeveszett sorsa,
annak nincs helye a túlélési sorba,
s majdan úgy tűnik el az élet nyomorában,
mint tévelygő fény az árnyék világában.  

Vers-fotó:Kun Magdolna

2 megjegyzés:

  1. Tényleg így van. Az önbizalom nagyon sérülékeny tud lenni és repedése esetén, nehezen javítható.

    VálaszTörlés
  2. Van, amikor sokszorosan megtörik az emberi önbizalmat és az olyan károkat szenved, hogy soha többé nem tudja magát újjáépíteni.
    Köszönöm, hogy te is így látod:)

    VálaszTörlés

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.