Néha
tölgylevélre íródik
számkivetett sorsunk,
hogy azon levél őrizze
meg,
réges-régi voltunk,
mert a fa az,
mely minden évben
új levelet hajt,
de szívében őrzi azt
is,
mit őszi avar múltja
lombjával
takart.
Kun Magdolna
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.