A versek és megjelölt fotók, Kun Magdolna saját alkotásai; A művek a szerző tulajdonát képezik, ezek egészének vagy részének másolása,terjesztése, publikálása, csak a szerző előzetes hozzájárulásával lehetséges. 1999./LXXVI/tv./1.§

2011. november 11., péntek

Virágszirmot sodor a szél...


Már nem akart élni, tudta remény sincsen,
erőtlenné vált ajka szótlan hallgatott,
s mikor a hűvös nyári szél beosont hozzá,
ámulattal figyelte a nyitott ablakot

Egy tört fehér virágszirom sodródott eléje,
puhán pihe légies, könnyű lepkesúllyal.
Érintése újra felidézte homokba sírt álmait,
mely ugyanígy szállt a tovatűnő múlttal

Egy vízcsepp fénylett a remegő szirmon,
az ismerős látványtól szíve elszorult,
s ahogy tenyerébe vette a virágdarabkát,
könnye egyfolytában hullt - csak egyre hullt


Vers: Kun Magdolna

2 megjegyzés:

  1. Nagyon szép! No de ezzel nem mondtam újat!. :)
    Kellemesen eltöltött hétvégét kívánok!

    VálaszTörlés
  2. Nagyon köszönöm a jóleső kedves szavakat:)
    Szép, kirándulós hétvégét kívánok én is neked kedves Józsi!

    VálaszTörlés

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.