Jeges az út, szürke az ég,
amott egy meglódult szán útra kélt.
Libben a lány, szeme talány,
csillog a hó pirult arcán.
Százéves fenyőn ezernyi ág,
ugráló mókus friss utat vág,
ahogy lábával töri a hóakadályt.
Őz lépked bátran, megy a határban,
megáll a hóban rémültté váltan,
mert jön a vadász, puska a vállán,
szalad az állat, oda a zsákmány.
Csobban a víz, merül a vadász,
rohan a kutya, ő most a halász,
s kihúzza fogával az embert a barát.
Zizzen a bokor, vaddisznó röfög,
akit egy sündisznó oldalba bökött,
mert huncut a beste, s kedve vidám,
hát ilyen az élet a tél folyamán.
Ez nagyon jóóóó! :)))
VálaszTörlésKöszönöm kedves szavaid:)
VálaszTörlésSzeretettel
Magdi
Szép életképek. Ez a tél.
VálaszTörlésKöszönöm drága Annaliz:)
VálaszTörlésSzeretettel ölellek