A versek és megjelölt fotók, Kun Magdolna saját alkotásai; A művek a szerző tulajdonát képezik, ezek egészének vagy részének másolása,terjesztése, publikálása, csak a szerző előzetes hozzájárulásával lehetséges. 1999./LXXVI/tv./1.§

2011. november 12., szombat

Késői gondolat...


Lassul a szívverés néha ide bent,
halkuló üteme ködfoszlányon ring.
Tört percű életem végleg búcsút int,
sokszor lázadva, ha múltján elmereng.

Hová tart a lélek merre az idő,
mely a nyárból elűz, tél havába rejt.
Hová lesz a mosoly, mikor könnyet ejt,
az erősnek vélt páncéltörő erő.

Vén lett már az élet, hangja elakad,
zokogásba fúl a sápadt ifjúság.
Dermedő kristályként ráncokra tapad,

a reménybe ájult bódult pillanat,
mely szárnyát veszi az eltűnő sorsnak,
és tovarepül majd, mint a gondolat.

2 megjegyzés:

  1. Drága Magdi,gyönyörű verseket kaptunk tőled:)
    Gratulálok!
    (Remélem a dolgok jobban alakulnak...valaki azt mondta ha átlépjük a bűvös 11-es számokat, minden jóra fordul, én hiszek benne...)

    Ölellek és még egyszer köszönöm az élményt!
    Gyönyörű minden!
    Puszillak!

    VálaszTörlés
  2. Drága Mariann!
    Életünk háromnegyed része buktatókkal teli, talán azért, hogy a fennmaradó negyedrészt megfelelően éljük. Sokkal könnyebb átlépni az akadályokon, ha van, aki fogja a kezünket.
    Milyen sokat is érnek a baráti szeretetek, mennyi mindent túl lehet élni a segítségükkel.
    Köszönöm, hogy te is a legkedvesebb barátaim közé tartozol.
    Szép vasárnapot kívánok neked sok szeretettel
    Magdi

    VálaszTörlés