A versek és megjelölt fotók, Kun Magdolna saját alkotásai; A művek a szerző tulajdonát képezik, ezek egészének vagy részének másolása,terjesztése, publikálása, csak a szerző előzetes hozzájárulásával lehetséges. 1999./LXXVI/tv./1.§

2011. augusztus 28., vasárnap

Ha a bánat sírni tudna...



Ha a bánat sírni tudna,
folyton könnyeznének az emberek,
könnyeiktől megáradnának a folyók
és megáradnának a tengerek.
Akkor a világ nem lenne más,
csak könnyeket hullató szomorkodás,
mely boldogtalanná teszi az életet.
Én is sírtam éveken át,
sirattam mindent, ami elveszett.
Néha úgy éreztem nincs tovább,
s olyankor keserűség járta át szívemet.
Menekültem magam elől,
távoli helyeken kerestem menhelyet,
mert tudtam, hogy szemtől szembe nézve
kibírni nem lehet azt a csalódást,
mit azok okoztak, kikről azt hittem
szerettek

Ma már tudom, hogy sorsom
bármily keserves,
egy mosoly erejére mindig képes vagyok,
s ha ezzel másnak is örömet adhatok,
jobban becsülök én is minden
élet-pillanatot


Vers:Kun Magdolna

4 megjegyzés:

  1. Igen a mosoly is olyan, mint a szeretet, minél többet adunk, annál többet kapunk vissza:)
    Köszönöm, hogy itt voltál kedves Józsi!

    VálaszTörlés
  2. Annyira szeretem ezt a képedet!
    Olyan igaz, boldog tekintet , legyen mindig ilyen , kívánom!

    Ölellek!

    VálaszTörlés
  3. Drága Mariann!
    Nagyon köszönöm.
    Én is szeretem ezt a fotót a mosolyért:)
    Ölellek szeretettel
    Magdi

    VálaszTörlés