Mikor haldokló levelek várják
a véges lombhullást
és télre várva sírnak az egykor
délceg fák,
simíts meg kezeddel egy félig letört ágat,
s éld át vele te is az őszi elmúlást.
Mikor színtelen kép-emlékek lepik
a rozsdásodó avart
és megcsonkított gallyakból áll
a havat hozó világ,
keresd meg lelked tükörképén
azt a magányba fúlt sóhajt,
mely magáénak érzi,
az őszi sorvadást.
Ha már bús-téli érzés lesz az illanó álom
s az egykori nyárvarázs
tovasuhanó,
ne feledd soha, szirmot bont a tavasz,
de az ősz-virágtánca örök hervadó,
melyben kérésznyi életünk is
úgy sodródik el,
mint a széllel szálló lélek,
mikor menni kell,
át az ismeretlen hídon,
hol talán nincs tovább…
Hisz, ami itt marad belőlünk
az sem lehet más,
mint bakancsokkal megtaposott
levélroppanás.
a véges lombhullást
és télre várva sírnak az egykor
délceg fák,
simíts meg kezeddel egy félig letört ágat,
s éld át vele te is az őszi elmúlást.
Mikor színtelen kép-emlékek lepik
a rozsdásodó avart
és megcsonkított gallyakból áll
a havat hozó világ,
keresd meg lelked tükörképén
azt a magányba fúlt sóhajt,
mely magáénak érzi,
az őszi sorvadást.
Ha már bús-téli érzés lesz az illanó álom
s az egykori nyárvarázs
tovasuhanó,
ne feledd soha, szirmot bont a tavasz,
de az ősz-virágtánca örök hervadó,
melyben kérésznyi életünk is
úgy sodródik el,
mint a széllel szálló lélek,
mikor menni kell,
át az ismeretlen hídon,
hol talán nincs tovább…
Hisz, ami itt marad belőlünk
az sem lehet más,
mint bakancsokkal megtaposott
levélroppanás.
Vers:Kun Magdolna
Olykor az ember is csupán egy lélek a többi ember lelkében, Drága Magdi, száztitkú, törékeny gondolatokból faragott, és mikor eljön a mi őszünk is, halovány, néha fellegekig magasló emlékké változunk annak szívében, aki elviszi majd az arcunkat, a hangunkat, és szíve mélyén őrzi, míg el nem jön az Ő ősze is…
VálaszTörlésImádattal olvaslak mindig!
Őszinte szeretettel ölellek: Daniela
Drága Dana!
VálaszTörlésMúló őszök sokaságában megtanulja az ember értékelni az időt.
Tudatában van annak is, hogy egyszer eljön a legutolsó lombhullás,
amit láthat, ezért minden őszt megcsodál és minden sárguló
levelet megsirat, mert saját életét látja a száraz avarban könnyező
valamikor levélhajtásokban. Köszönöm gyöngykeretbe foglalandó
szép szavaid, amivel mindig megtisztelsz.
Mindig nagy szeretettel gondolok rád!
Öllelek sokszor! Magdi
Finoman szövöd a szavakat kedves Magdi..alig-alig merek megszólalni verseid 'alatt'...de csodálatom itt hagyom.
VálaszTörlésDrága Erika!
VálaszTörlésLelked simogatása jól eső érzés, mert tudom, hogy érzésvilágunk teljesen azonos. Átérzed a szavaim mondanivalóját és ugyanúgy megtalálod benne azt, amit én érzek. Hálásan köszönöm mindazt a szépet, amit tőled kapok.
Annyira finomak a szavaid,és szépek a gondolataid,hogy úgy érzem magam verseid olvasása közben ,mint elefánt a porcelán boltban:-)
VálaszTörlésŐszinte csodálód, monik.
Drága Monik!
VálaszTörlésÉn, olvastam verseid és bók nélkül mondhatom, hogy gyönyörűek. Olyan látható képekkel írsz, amit nem mindenki tud:)Köszönöm szép véleményed.Örülök, hogy megismerhettelek!
Szeretettel.Magdi