A versek és megjelölt fotók, Kun Magdolna saját alkotásai; A művek a szerző tulajdonát képezik, ezek egészének vagy részének másolása,terjesztése, publikálása, csak a szerző előzetes hozzájárulásával lehetséges. 1999./LXXVI/tv./1.§

2010. július 19., hétfő

Emléktárgyak


Tudod az a keretes kép, amit tőled kaptam,
Az sosem szomorú és soha nem ejt könnyet.
Bármikor ránézek, csak mosolyt int felém,
s ettől úgy érzem minden sokkal könnyebb.

Azok az apró, kis tárgyak ott az asztal sarkán,
ma is ugyanolyan gyorsan űzik el a bánatot.
S az elszáradt virágszirmok a szekrény alján,
még mindig élénkrózsaszínek és fakulatlanok.

Sokszor futnék magam elől a világ legvégére,
hol nincs többé emlék és fellelhető lábnyom,
de mindig visszatartanak azok a régi dolgok,
melyeknek múltvarázsát ma is szépnek látom.

Elszálló éveimből sok boldog perc itt maradt.
Mindegyik értéke ott fénylik ajándékaidban.
És amíg bennem él az a sok érző szívű gondolat,
meglelem majd holnapom is óvó karjaidban.

***************
Vers:Kun Magdolna
2009.02.21

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése