A versek és megjelölt fotók, Kun Magdolna saját alkotásai; A művek a szerző tulajdonát képezik, ezek egészének vagy részének másolása,terjesztése, publikálása, csak a szerző előzetes hozzájárulásával lehetséges. 1999./LXXVI/tv./1.§

2010. június 16., szerda

Hold-mosoly


Mikor ezüstszínű csónakoddal felém evezel
és szemedben megcsillan a tenger tükörképe,
hajamban lótuszvirág nyílik, melynek illata,
szorosan beleivódik bőröd parányi sejtjébe.

Te ajándékul gyöngyöt hozol, szív alakú formát,
melynek belső rétegében rejted el a napot.
Mikor kezembe veszem, a világ fénylik benne,
s két pergő könnycsepp, mit szíved nekem adott.

Köröttünk delfinek táncától hullámzik a tenger,
mellettünk pillangók járnak ékes nászi táncot.
A víz tetején fehér szárnyú sirályok vágyai szállnak,
melyek szemünkre hintik majd az éji varázsálmot.

Mesevárat építünk fel a vén hold mosolyából,
Onnan nézzük, ahogy az égből lehull épp egy csillag,
s mi tudni fogjuk abban a legmeghittebb percben,
soha nem lesz semmi, mely minket elválaszthat.

Vers:Kun Magdolna

2 megjegyzés:

  1. Lélegzetelállító szenvedély van ezekben a sorokban, Drága Magdika! Versed lágysága könnyeket fakaszt!

    Őszinte szeretettel ölellek: Daniela

    VálaszTörlés
  2. Drága Daniela!
    Lélekből jött kedves szavaid mindig boldoggá tesznek. Köszönöm ezt a szép barátságot.
    Szeretettel ölellek.Magdi

    VálaszTörlés

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.