A versek és megjelölt fotók, Kun Magdolna saját alkotásai; A művek a szerző tulajdonát képezik, ezek egészének vagy részének másolása,terjesztése, publikálása, csak a szerző előzetes hozzájárulásával lehetséges. 1999./LXXVI/tv./1.§

2010. június 11., péntek

Fekete pillangó

vers
Milyen titkot rejtegetsz te éjfekete pillangó.
S kinek lelkét őrizgeted a kérgét vesztett fában.
Miért vigyázod kitartón a sűrű lombok álmát,
ha már sárguló levél vagy a félig letört ágban.

Talán két szív védője vagy, kik egymásra találtak,
de sosem élhették át együtt a végtelen szerelmet,
mert hiába érezték magukban a fellobbanó vágyat,
a megtiltott szenvedély sosem nyert kegyelmet.

Démonok kergetnek, vagy angyalok kísértnek.
Mi az, mit a természet örökségként hagyott.
Mit kell még tenned, hogy nyugodjon az elméd,
s az a tiszta régi tudat, mely föld porában ragyog.

Királyok kincse vagy? Vagy talán koldusok gyámja?
Meghurcolt földi lidérc, vagy egy égi tünemény?
Meddig lesz még bűvös rejtély számomra a sorsod,
s meddig fogom tudni, hogy élsz, vagy halsz e még.

Sötétfényű szép szárnyadról lebbentsd le a fátylat,
mutasd meg régi éned, mutasd meg önmagad,
hogy elűzzem a kétséget arról a bűnös gondolatról,
melynek borzongató érzése könnyeket fakaszt.
*******
Vers:Kun Magdolna
2009.10.20

2 megjegyzés:

  1. Drága Magdika!
    Véletlenül találtam erre a gyönyörű versedre, fekete pillangóhoz keresgéltem.Megfogott csodálattal tölt el. Bár minden versed egy gyönyörűség. Köszönöm , hogy olvashattam.
    Szeretettel ölellek Klára

    VálaszTörlés
  2. Drága Klárika, nagyon köszönöm kedves szavaid!
    Ölellek szeretettel.
    Magdi

    VálaszTörlés