A versek és megjelölt fotók, Kun Magdolna saját alkotásai; A művek a szerző tulajdonát képezik, ezek egészének vagy részének másolása,terjesztése, publikálása, csak a szerző előzetes hozzájárulásával lehetséges. 1999./LXXVI/tv./1.§

2010. május 20., csütörtök

Szeretettel nektek



Nem adhatok mást nektek csak kedves szavakat,
olyan szeretettel teltet, ami simogat,
akkor is, ha véletlenül könnyes lenne szemetek,
akkor is, ha senki nincs ki megfogná a kezetek.

Hiszem a szónál nincs értékesebb kincs,
hisz az akkor is fénylik, ha már semmi egyéb nincs,
csak a keserű magány azon napokon,
mikor mélyre hasít bennünk a belső fájdalom.

A szó átölel majd titeket és vigasztalást ad,
megnyugtatja szívetek, ha a nagy-nagy fájdalmak
oly sodrással áradnának, mint az a nagy folyó,
melyen elsüllyedt már minden túlélő hajó.

Amíg melengeti bús lelketek a szívből írott vers,
addig hiszem, hogy a gondolat is viszonzásra lelt,
mert a gondolatok azok melyek bizton átadják
a belőlem feltörő lélekmuzsikát.


Kun Magdolna

2 megjegyzés:

  1. Az utolsó versszak mélyen nyomot hagyott bennem!
    Szép, nagyon szép vers!
    Bizony az illuzió az az bárhogy takargatja az ember az nem a valóság...!

    VálaszTörlés
  2. Kedves Erika!
    Az átélt és megélt valóság örök illat marad bennünk. Lehet álmokba rejtőzni és néha megtagadni a valóságot, de a simogató érintések szépségét a legcsodálatosabb álom sem pótolhatja. Köszönöm, hogy olvastál!

    VálaszTörlés

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.