Én már csak így csendesen szeretlek,
minden fellengzős bódult szavak nélkül.
minden fellengzős bódult szavak nélkül.
Amit érzek, úgyis tudod, hisz minden rejtett
gondolatot neked ad a szív,
neked dobban százezerszer örökös emlékül.
Bezártam a könnyek házát,
most mosolyt hint napjaimra a kitárt szárnyú élet,
most mosolyt hint napjaimra a kitárt szárnyú élet,
s amíg hinni merek, te maradsz meg benne
az-az egyetlen egy, kit mindenkinél jobban,
legtitkosabb álmomban is észvesztően féltek.
A holnapom bizonytalan, jövőm olyan mesze,
mégis úgy szeretnék élni egy kézfogásodért,
mert minden kincsem, mit annak nevezhetek,
karjaidban éled, s vigaszmosolyként simítja rám
mert minden kincsem, mit annak nevezhetek,
karjaidban éled, s vigaszmosolyként simítja rám
túlcsorduló lelked szelíd szeretetét…
Vers:Kun Magdolna
2008.09.20
Nagyon szépen írsz!
VálaszTörlésKedves Málna!
VálaszTörlésNagyon szépen köszönöm! Igazán kedves vagy.