A versek és megjelölt fotók, Kun Magdolna saját alkotásai; A művek a szerző tulajdonát képezik, ezek egészének vagy részének másolása,terjesztése, publikálása, csak a szerző előzetes hozzájárulásával lehetséges. 1999./LXXVI/tv./1.§

2010. május 13., csütörtök

Örökre veled


Én már csak így csendesen szeretlek,
minden fellengzős bódult szavak nélkül.
Amit érzek, úgyis tudod, hisz minden rejtett
gondolatot neked ad a szív,
 neked dobban százezerszer örökös emlékül.
Bezártam a könnyek házát,
most mosolyt hint napjaimra a kitárt szárnyú élet,
s amíg hinni merek, te maradsz meg benne
az-az egyetlen egy, kit mindenkinél jobban,
legtitkosabb álmomban is észvesztően féltek.
A holnapom bizonytalan, jövőm olyan mesze,
mégis úgy szeretnék élni egy kézfogásodért,
mert minden kincsem, mit annak nevezhetek,
karjaidban éled, s vigaszmosolyként simítja rám
túlcsorduló lelked szelíd szeretetét…

Vers:Kun Magdolna
2008.09.20

2 megjegyzés: