A versek és megjelölt fotók, Kun Magdolna saját alkotásai; A művek a szerző tulajdonát képezik, ezek egészének vagy részének másolása,terjesztése, publikálása, csak a szerző előzetes hozzájárulásával lehetséges. 1999./LXXVI/tv./1.§

2010. május 4., kedd

Ha én lennék


Ha én lennék az izzó nap, mely féltőn simogat,
vagy kósza felhő, mi gyöngyöző esőcseppet ad,
magammá formálnám gondolatodat.
Ha én lennék a hold, az- az ezüstfolt, mi nyáresti
útján éjcsillagot ont, rózsaként illatoznék neked,
hogy érezd van aki tövissel is szeret.
Ha szeretnél, kékre festeném a szürkévé vált eget,
hogy tengerszínében megleljem a szemed,
s álmodozva vágynék rád szüntelen,
mert az élet csak veled lehet tiszta és bűntelen.
Nézd sötét az éj.
Megvetem ágyam, te ülj ide mellém.
Súgd majd  fülembe, mit ezerszer
elmondtál- ne félj, soha ne félj.
Mondd azt, mi örökre együtt, csak ketten,
s míg szavaid tudatomig eljutnak csendben,
 elcsitul  bennem a lelket tépő veszély

Vers:Kun Magdolna

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése