Életünk vége felé
elgondolkodunk,
mi az, amit hátrahagy
szökevény múltunk.
S mi lesz mi még akkor
is életnyomot hagy,
ha már elérte kezünk
a szivárványokat.
Így alkonyati
időnkben mind arra gondolunk,
megőrzi e valaki
emlék mivoltunk,
s úgy írják e
történelmünk, olyan tisztességgel,
hogy felragyog
sírunkon az Istenáldott fényjel.
Kun Magdolna
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.