A versek és megjelölt fotók, Kun Magdolna saját alkotásai; A művek a szerző tulajdonát képezik, ezek egészének vagy részének másolása,terjesztése, publikálása, csak a szerző előzetes hozzájárulásával lehetséges. 1999./LXXVI/tv./1.§

2010. május 23., vasárnap

Egy nyári éjszaka


Emlékszel arra a nyári éjszakára, mikor a hold
ezüstös korongja ott fénylett az égen,
s mi egymást átölelve néztük, hogy válik lassan
álomszerű képpé ott a messzeségben?

Mondd mire gondoltál akkor, mikor szavak nélkül
beszélt szemedben az a különös tekintet,
mit megfejteni sosem tudtam, mert rejtelmével
elbűvölte a végtelenbe tűnő meseperceket.

Azon a meghitt derűs estén csókkal telt illatodtól,
lágyan simult vállaidra megremegő kezem,
s mikor rád néztem, láttam azt a világnyi szépséget,
mit ajándékul adott ez a tűzszárnyú szerelem.

Azon az éjjelen a szél, féltve ölelte kóbor csillagait,
és dúdolva ringatta ágyában a rubinvörös napot,
melynek aranyló színében táncot járt az alkony,
mikor égő lángrózsákból font rá varázspillanatot.

Vers:Kun Magdolna
2008.12.04

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése